Polgári per alanyai

• Bíróság:

-        Négy szintes bírósági rendszer

-        Helyi bíróságok: városi és kerületi (1 bíró, vagy tanácsban járnak el)

-        Törvényszék: megyei és fővárosi (I. fokon 1 bíró, II. fokon 3 bíró)

-        Ítélőtábla (5): Budapest, Debrecen, Szeged, Pécs, Győr (3 bíró)

-        Kúria (3 bíró)

• Munkaügyi bíróság:

-        Helyi munkaügyi bíróságok vannak (1 bíró + 2 ülnök)

-        Szabadalmi iparjog védelmi perekben (1 bíró + 2 ülnök műszaki végzettséggel)

• Joghatóság: az ügyek megoszlását mutatja meg az államok között
• Nemzetközi Magánjogi Kolléziós Kódex (1979. évi XIII. tv. erejű rendelet)
• Joghatósági elvek:

-        Általános joghatóság:

v     Alapja az alperes magyar állampolgársága

v     Jogi személyeknél nem az állampolgárság, hanem a nyilvántartásba vétel helye számít

-        Különös (vagylagos) joghatóság:

v     Felperes választása szerint megindíthatja a pert az általános, vagy a különös joghatósággal rendelkező bíróság előtt

-        Kizárólagos joghatóság:

v     Csak a magyar bíróság járhat el

v     A külföldi ítélet érvényét nem fogadjuk el

v     Magyar állampolgárstátusz perei (személyi jogállással kapcsolatos perek: apaság, anyaság, állampolgárság)

-        Kizárt joghatóság:

v     Nemzetközi szerződés szerint a magyar bíróság nem járhat el (diplomáciai, és egyéb mentességet élvező személyek, szervezetek ügyeiben)

• Hatáskör:

-        Az ügy érdemi eldöntésére való jogosultság (jogosult-e az adott ügyben döntést hozni?)

-        Tágabb értelemben: bírósági ügy, vagy nem bírósági ügy

-        Szűkebb értelemben: melyik bíróság jár el az adott ügyben?

-        I. fokon: a helyi bíróság jár el azokban az ügyekben, amely nem tartozik a törvényszék, vagy a munkaügyi bíróság hatáskörébe

-        Munkaügyi bíróság:

v     Munkaviszonnyal kapcsolatos perekben

v     Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokkal kapcsolatos perekben

v     Sztrájkkal kapcsolatos perekben

v     Kollektív szerződéssel kapcsolatos perekben

v     Munkaügyi és a társadalombiztosítási határozatok bírósági felülvizsgálata

-        Törvényszék:

v     Pp. 23. szakasza szerint jár el

v     Vagyonjogi perekben a pertárgy értéktől függ (10 M HUF)

v     Nemzetközi fuvarozás, szállítmányozási ügyekben értékhatártól függetlenül

v     Szabadalom, iparjog védelem

v     Sajtóperek

v     Közigazgatási perek

v     Cégek belső perei (tagkizárás, …)

-        Helyi bíróság:

v     Házassági vagyonjogi perek mindig a helyi bíróság elé tartoznak

-        II. fokon a törvényszék jár el, ha a törvényszék járt el I. fokon, akkor az Ítélőtábla jár el II. fokon

-        Vagyonjogi perekben a hatáskör a pertárgy értéktől függ

-        A pertárgyérték az érvényesített követelés összege

-        Járadékszerű szolgáltatásoknál az egy éves érték a pertárgyérték

-        Elszámolási perekben a különbözet a pertárgyérték

-        Nem kell beleszámolni a pertárgyértékbe a kamatot és a perköltséget

-        A felperesnek a pertárgyértéket a keresetlevélben meg kell jelölnie

-        A bíróság a pertárgyértéket hivatalból vizsgálja, de a fél is hivatkozhat rá hatásköri kifogással

-        Ha a per folyamán nő a pertárgyérték, akkor a bíróság hatáskörét újból meg kell állapítani, ha csökken a pertárgyérték, az, a hatáskört nem érinti

• Illetékesség:

-        Megmondja, hogy mely szerv járjon el az azonos hatáskörű szervek között, és azt, hogy az azonos hatáskörű bíróságok közül melyik jár el, azt az illetékességi okok határozzák meg

-        Illetékességi okok:

v     Általános illetékességi okok: (fontos a sorrend)

Ø      Alperes lakóhelye

Ø      Alperes tartózkodási helye

Ø      Alperes utolsó ismert belföldi tartózkodási, vagy lakhelye

Ø      Felperes lakóhelye

Ø      Felperes tartózkodási helye

Ø      Egyéb esetben ne pereljen

Ø      Jogi személyeknél a székhely

Ø      Ha nincs székhely, akkor a HUN-i fióktelep, vagy a HUN-i képviselő lakóhelye az irányadó

v     Különös (vagylagos) illetékességi okok:

Ø      Ha valamely bíróság kizárólagos illetékessége megállapítva nincs, akkor a felperes a pert választása szerint az általános és a különös illetékességgel rendelkező bíróság előtt is megindíthatja

Ø      Pl. vagyonjogi perekben alperes tartózkodási helye, lefoglalható-, végrehajtható vagyontárgy helye, ingatlan fekvése, gyermek lakóhelye, ügyletkötés helye, kár bekövetkezésének a helye

v     Alávetési illetékesség:

Ø      Ha nincs kizárólagos illetékesség, akkor a felek megállapodhatnak abban, hogy a jövőbeni jogvitájukat melyik bíróság előtt intézik (ez a bíróság kizárólagosan illetékes lesz)

v     Kizárólagos illetékesség:

Ø      A jogszabály meghatározhatja, valamely bíróság kizárólagos illetékességét

-        Illetékességet hivatalból vizsgálja a bíróság, de a fél is hivatkozhat rá illetékességi kifogással, amíg érdemben nem hivatkoztak a per tárgyára (per elején)

• Peres felek:

-        Perképesség: perbeli jogképességet, és perbeli cselekvőképességet jelent

-        Perbeli jogképességgel az rendelkezik, aki a polgári jog szabályai szerint jogképes

-        A polgári perrendtartás (PP) bizonyos esetekben megengedi azt, hogy alperes legyen olyan szervezet, akinek nincs polgári jogi jogképessége:

v     Sajtó helyreigazítás per

v     Adatvédelmi törvény alapján indítható per

-        A perbeli jogképesség fennállását a bíróság hivatalból vizsgálja

-        Ha perbeli jogképesség nem állapítható meg, akkor idézés kibocsájtása nélkül elutasítják a keresetlevelet

-        Ha folyamatban lévő per ideje alatt derül ki a jogképesség nemléte, megszüntetik a pert

-        Perbeli cselekvőképességgel az rendelkezik, aki a per tárgyáról nyilatkozatot tehet (rendelkezhet a per tárgyával)

-        Akinek van cselekvőképessége, annak a peres eljárásban van perbeli cselekvőképessége, akinek nincs, annak nincs perbeli cselekvőképessége, ha valaki korlátozottan cselekvőképes, akkor attól függ, hogy az adott ügyben önállóan is dönthet, vagy sem (ha igen, akkor van, ha nincs, akkor nem)

-        Hivatalból vizsgálja a bíróság a perbeli cselekvőképességet

-        Ha nem állapítható meg ez a fajta cselekvőképesség, akkor képviselőt von be a bíróság a perbe

• Pertársaság:

-        Ha a felperes vagy az alperes oldalán több alany áll

-        Létezik az egységes (kényszerű) és az egyszerű (célszerű) pertársaság

-        Egységes pertársaság:

v     A per tárgya olyan közös jog, vagy kötelezettség, amely csak egységesen dönthető el, vagy az ítélet jogereje a pertársakra, a perben való részvételük hiányában is kiterjedne

v     A pertársak perben való részvétel ekkor kötelező

v     Közös tulajdon megszüntetési per

v     Házasság érvénytelensége iránti per, ha azt az ügyész indítja meg

v     Ingatlan nyilvántartási bejegyzéssel kapcsolatos per

v     Pertársak jogállása:

Ø      Függőség elve érvényesül: egyik pertárs cselekménye nem bírálhat el, a másik pertárs cselekménye nélkül (az egyik pertárs nyilatkozata a mulasztó pertársa is kihat, ha a pertársak nyilatkozatai eltérőek, akkor a bíróság a per egyéb adatainak figyelembevételével dönt)

-        Egyszerű pertársaság:

v     A pertársaknak nem kötelező a perben állása, de célszerű

v     A követelés ugyanabból a ténybeli, vagy jogi alapból ered, vagy hasonló ténybeli, vagy jogi alapból ered (és mindegyik alperes esetében fennáll a bíróság illetékessége)

v     A függetlenség elve érvényesül: egyik pertárs cselekménye sem szolgálhat a többi pertárs előnyére vagy hátrányára

v     Vannak a személyes jellegű jognyilatkozatok, amit senki nem tehet meg a másik helyett, még az egységes pertársak sem:

Ø      Jogelismerés: ha az egyik pertárs elismer egy jogot, egy igényt, attól még a többi nem ismerte el

Ø      Jogról való lemondás

Ø      Egyességkötés

• Változás a felek személyében:

-        Jogutódlás miatt, és egyéb okból kerülhet rá sor

-        Jogutódlás:

v     Felperesi jogutódlás szabályai:

Ø      A jogutód felperes a perbe önként beléphet

Ø      Az alperes a felperes jogutódját perbe vonhatja

v     Alperesi jogutódlás:

Ø      A jogutód alperes a perbe önként beléphet

Ø      A jogutódot a felperes perbe vonhatja

v     Élők közötti jogutódlás (szervezet kettéválik):

Ø      A felperes perbe lépéséhez a másik felperes hozzájárulása szükséges

Ø      Ha egy másik felperes belép a perbe, akkor ő a felperes pertársa lesz, és a korábbi felperes kérelemre a perből elbocsátható

Ø      Az új alperes perbe lépéséhez mindkét fél hozzájárulása szükséges

Ø      Az új alperes a korábbi alperes pertársa lesz

Ø      A korábbi alperes perből valóelbocsájtásához a felperes hozzájárulása kell

v     Egyéb okok:

Ø      Pertárgy igénylése: ha a per tárgyát harmadik személy részben, vagy egészben magának igényli, e harmadik személyt az alperes az első fokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig alperesként perbe vonhatja

Ø      A harmadik személy tipikusan jogutód: vagy alperesi pertársaság lesz, vagy pedig a jogelőd alperest a bíróság a perből elbocsátja, ennek feltétele, hogy a per tárgyát a visszavétel szándéka nélkül bíróságnál letétbe helyezi

Ø      Előd megnevezés: ha az alperes ellen olyan jog iránt indítanak pert, amelyet ő harmadik személy nevében gyakorol, e személyt az első fokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig alperesként perbe vonhatja

Ø      A harmadik személy alperes lesz, ha elismeri, hogy a jogot az ő nevében gyakorolják

Ø      A harmadik személy az alperes pertársa lesz, de a korábbi alperes a kérelmére elbocsátható, aminek feltétele, hogy a felperes ehhez hozzájárul

Ø      Gyakorlati esetek: az alperes a dolog letéteményese, bérlője, haszonélvezője

Ø      Tévesen megválasztott alperes: a felperes nem azzal szemben indította meg a pert, akivel szemben az igény érvényesíthető, ezeket a perbeli nyilatkozatokat az első fokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig lehet benyújtani

Ø      A perbe vonást írásban, vagy a tárgyaláson szóban (jegyzőkönyvbe véve) kell végrehajtani, a bejelentésnél meg kell nevezni a perbe vonni kívánt személy nevét, és címét, a perbe vonás feltétele, hogy a bírósági illetékessége az új alperessel szemben is fennálljon, ekkor pertársaság jön létre, de a korábbi alperes a perből elbocsátható

Ø      A perköltségben a felperest akkor is marasztalják, ha később pernyertes lesz

Ø      Általános perbe lépés: polgári perben részt vehet ügyész, vagy perindításra feljogosított más szervezet (gyámhivatal), ha a fél a jogainak megóvására önmaga nem képes

Ø      Azt a személyt, akinek a nevében pert indítanak, alanyi jogosultnak hívják

Ø      Az a személy, aki anyagi jogi alapon jogosult a perindításra, az első fokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig, a perbe félként beléphet à felperesi pertársaság

Ø      A perbe vont személyből felperes vagy alperes lesz

Ø      Ha önkéntesen akar mások között fennálló perbe belépni, akkor perbe lépési indítványt kell írni

• Beavatkozás a perbe:

-        Ha valaki, mások között folyamatban lévő perben úgy vesz részt, hogy a fél pozícióját nem akarja viselni

-        A beavatkozóra az ítélet jogereje nem terjed ki

-        Beavatkozás: ha valakinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy mások között folyamatban lévő per, miként dőljön el, az első fokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig az általa támogatott fél pernyertességének előmozdítása érdekében a perbe beavatkozhat

-        Le kell írni, hogy mely fél pernyertességét kívánja előmozdítani, és meg kell jelölni a jogi érdeket

-        Nem lehet beavatkozó:

v     Pertárs (mert ő csak fél lehet)

v     Törvényes képviselő (mert ő a fél jogállásában van)

v     Meghatalmazotti képviselő

-        A beavatkozást a jogszabály kizárhatja:

v     Házassági bontóperekben

v     Apasági perben csak az anya lehet beavatkozó (apa és gyerek között)

-        A beavatkozásról a bíróság végzéssel határoz, a beavatkozást megengedő végzéssel szemben nincs helye fellebbezésnek, az elutasító végzéssel szemben lehet fellebbezni

-        A bíróság a saját végzéséhez nincs kötve, amennyiben azt állapítja meg később, hogy a beavatkozásnak nem lett volna helye, a beavatkozót a perből kizárhatja

-        Beavatkozó jogállása:

v     A beavatkozó és a fele közti jogviszony a perben nem dönthető el

v     A beavatkozó minden olyan nyilatkozatot megtehet, amelyet az általa támogatott fél megtehet, kivéve a személyes jellegű jognyilatkozatokat (nem mondhat le jogról, jogot nem ismerhet el, nem köthet egyességet)

v     Ha a beavatkozó és a felek eltérő nyilatkozatot tesznek, akkor a fél nyilatkozata az irányadó

v     A beavatkozó nyilatkozatai csak akkor vehetők figyelembe, ha azok nem állnak ellentétben a fél nyilatkozataival

• Perbe hívás:

-        A perbe hívott személyből beavatkozó lehet, ha a perbe hívást elfogadja

-        Ha valaki pervesztesége esetén harmadik személlyel szemben igényt kíván érvényesíteni, vagy harmadik személy követelésétől tart, ezt a személyt az első fokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig perbe hívhatja

-        Ha e személy a perbe hívást elfogadja beavatkozó lesz

-        Perbe hívással élhet:

v     Fél

v     Pertárs

v     Törvényes képviselő

v     Beavatkozó

-        A kérelemben meg kell jelölni a perbe hívás okát, és röviden elő kell adni a tényállást

-        A perbe hívás elfogadása nem jelenti az igény elismerését

• Képviselet:

-        Törvényes képviselet:

v     Jogszabályon alapul

v     Cselekvőképtelenek képviselete

v     Jogi személyek képviselete

-        Meghatalmazotti képviselet:

v     Jogügyleten alapul

v     A polgári perben általában helye van a meghatalmazásnak

v     Meghatalmazott lehet:

·        Aki a 18. életévét betöltötte

·        Cselekvőképes

·        Nincs a közügyektől eltiltva

v     Hozzátartozói minőség:

·        A fél a hozzátartozóját a per vitelére meghatalmazhatja

·        Meghatalmazás = helyette és nevében tesz jognyilatkozatot

v     Pertárs

v     Ügyvéd, ügyvédi iroda

v     Állami szerv esetén, annak ügyintézője

v     Önkormányzat esetén, annak ügyintézője

v     Szakszervezeti tag esetén a szakszervezet

v     Szövetkezeti tag esetén a szövetkezet

v     Jogtanácsos és munkavállaló Gt. perében

v     Több személy is lehet meghatalmazott, de egyes perbeli cselekményeknél csak egy járhat el

v     Meghatalmazás terjedelme:

·        A per egész vitelére szól a meghatalmazás, korlátozást csak abban az esetben tartalmaz, amennyiben az magából a meghatalmazásból kitűnik

·        Megszűnése lehet visszavonással, fél halálával, meghatalmazott halálával, a meghatározott idő lejártával

v     Ha a félnek önhibáján kívül nincsen meghatalmazottja, és személyesen eljárni nem tud, vagy kötelező a jogi képviselet, akkor az új képviselő perbe lépéséig az eljárás félbeszakad

v     A meghatalmazás visszavonása onnantól hatályos, hogy azt a bíróságnak bejelentették

v     Általános perbeli meghatalmazás: a jogi személy ügyvédnek, vagy ügyvédi irodának általános perbeli meghatalmazást adhat, amelyet a bíróságon nyilvántartásba kell vetetni, és ez pótolja az egyes perekben csatolandó meghatalmazást

-        Kirendelésen alapuló képviselet:

v     Valamilyen hatósági határozaton alapul

v     A bíróság rendel ki ügygondnokot

v     A gyámhatóság eseti gondnokot rendel ki